Űrruhánkon átsugárzó ragyogás
by on április 13, 2017 in Írás és Jel

Űrruhánkon átsugárzó ragyogás

Derűs hallgatás feledtet nyomást.
Az örökké forgó lemez:
megfelelő élet-barázdába helyezve tűt
sercegve zenget, rezget, hangol.
Már nem karistol.
Oldódik terhünk, toll-könnyű lesz lelkünk.

Egy szőtt-test van ránkfeszítve.
Külvilággal összefont tér.

Hajlok igazabbá varázsolni
e korán meggyűrt testet,
félkész űrruhámat.

Hagyd kibomlani a belső valóságot! 

Korán reggel se felejtsd meghívni az ősi lényeket 
s nyeldekelni naphosszat fejed tetején a fényeket
túlcsordulásig!
Ez sorsunk.
Ez az állandó feltétel nélküli sugárzás,
félelemmentesítés, 
mely felemelő fénnyé ragyogtatja
a lényegiségében békés, teremtő sötétséget;
a belső végtelen, mélykéken ragyogó óceánt. 

2017.04.13 K.V.

2015 (c) Kobza Vajk - Minden jog fenntartva - Weboldalkészítés: Meneruwa Design