Váratlan igézés
by on július 12, 2017 in Írás és Jel

Váratlan igézés

Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-háj!
Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-máj!

Göncöl-küllőn fogódzkodtunk
hol átfordul a tér.
Csillagsarkán talpunk alatt
most is lüktet a vér.
Ősi látomás keresett,
nem mi kerestük őt.
Elnyelte tekintetünk az
ezer emberöltőt.

Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-háj!
Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-máj!

Tűzkígyó-zománclény, füstös;
nyakán fény, egy tükrös.
Feljő hát ragyogó Napunk!
S hullanak tej-apasztók,
rontásidézők a gőzbe,
a megszentelt füstbe
felmagasztosult énné ég
a hazugság szénné.

Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-háj!
Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-máj!
Éhszáj, méhszáj,
Őristen, no megállj!

2017.07.12 K.V

2015 (c) Kobza Vajk - Minden jog fenntartva