Felmenők emlékére
by on október 24, 2016 in Írás és Jel

(F)elmenők emlékére – 1956 hőseinek

Arcok merednek ránk gyűrött, megsárgult képeken.
Sarkukon törés. Parány golyónyom helye.

Hol véreztél?
Mit éreztél?
Emlékeitek bennünk tovább élnek.
Láng szemükkel ránk tekintenek időtlen vének.
Múltban pattan egy ér s hajlamaink
a jelen tükrében kapnak új,
mélyebbre került réteget.

Szívetekben külön oltár lett a szabadság.
Titkos hősök adtak értelmet a szónak: ember.

Az összetört felmenők csontjait mára senki se látja.
Fejfák nem állnak a romokon!
Harci szekerek vonultak azokon
s tapostak létellenes gondolatok.

Tárcsák forogtak.
Tömény füst, keserű olaj égett,
és egy embertelen, fagyos sejtés
a tépett húsok közé lépett.

2016.10.24 K.V.

2015 (c) Kobza Vajk - Minden jog fenntartva