Váratlan igézés
Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-háj!
Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-máj!
Göncöl-küllőn fogódzkodtunk
hol átfordul a tér.
Csillagsarkán talpunk alatt
most is lüktet a vér.
Ősi látomás keresett,
nem mi kerestük őt.
Elnyelte tekintetünk az
ezer emberöltőt.
Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-háj!
Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-máj!
Tűzkígyó-zománclény, füstös;
nyakán fény, egy tükrös.
Feljő hát ragyogó Napunk!
S hullanak tej-apasztók,
rontásidézők a gőzbe,
a megszentelt füstbe
felmagasztosult énné ég
a hazugság szénné.
Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-háj!
Éhszáj, méhszáj,
rozsdafarkú-máj!
Éhszáj, méhszáj,
Őristen, no megállj!
2017.07.12 K.V