Posts tagged under vers
A költészet napjára | Kiss Tamás: Fiamnak, hangszereihez

Kiss Tamás: Fiamnak, hangszereihez Pendítsd csak kobzod, citerád, gitárod, lantodat valahol tört szemeket látsz, meggyötört arcokat El kell találni, kit,

2020.04.11.
Ostrom

Ostrom Merengő apaság homlokáról az elszántság földre hull s gyökeret ereszt. Bevehetetlen vár? Azok vagyunk. Éjjel-Nappal ostromoltok mégis, lankadó lélegzetünk

2019.10.07.
Egy megkerült korona őrének tanácsa

Egy megkerült korona őrének tanácsa Aranyszín fák ágai hasítják nyílásra a sötét járatok hasát. Látod? Két Hold az égen! A

2019.07.24.
Ima a lélek elhagyott részeihez

Ima a lélek elhagyott részeihez Látod-e, hogy gyengíti lelkem a város?! Fogyó holdként zsugorodik, miképp féreg rág a botban. Ágon

2019.05.28.
Kivágom

Kivágom Fürkészem őrület-tépte arcod, amint fújod a kádat penészölővel! Az ágyunkon heverve látom: a sarkon sietve befordulsz míg három vénasszony

2019.05.11.
Elmúltaknak

Elmúltaknak Istenek kardjaiként a zsíros földből agancsok merednek. Égnek. Sírás hallatszik csontokból: kozmosz porának nedve. Harmincnégy évnyi álmom értelme van

2019.01.18.
Töredékek

Töredékek Piros még a var körül. Valaki ágyat vet, tükröt törül, iszkoló szellem felett. Űr. Egy égő fénygolyó: minden nap

2018.09.17.
Nevesincs erő

Nevesincs erő Űr setétjén át számolatlan esztendeje fénnyel itat egy nevesincs erő. Idő az ereklye. Lángnyelvként kavarogtunk e tüzes sárgolyóra.

2018.07.23.
Éj-ladik

Éj-ladik Szemed mögé sodródott a volt dolgokkal teli csónak. Történelmen kívüli időt jósolnak fagyott pálmák. Suhanó fahajóban tenger-üledék, hűs verejték.

2018.06.12.
Kérgemben

Kérgemben (Tarcsi Évának ajánlva!) Kérgemben érzem, mint egy váratlanul elpusztuló, ismeretlen faj utolsó példánya, úgy haldoklik bennem a közös emlék.

2018.05.27.
Tejúton érkező lélmadarak

Tejúton érkező lélmadarak Vérző köldökök, napasszony tején csüngők. Tej-ligetek, bő tömlők ragyognak setét, kopár hold mögött. Látóhatár nélkül, csendpalástot szövő

2018.05.17.
Kútlélek

Kútlélek Kútlélek: forrás zubog föl. Napnyalábot kajtat a sötét lombú, késő hajnali rengeteg. Nem tudja, pislákol-e piros virág, parázs hamu

2018.05.06.
Tótágast!

Tótágast! Csontokat számolok, hátha van fölös mit odaadhatok. Nem-tudásom is elosztanám. Tótágasból vissza- húznám. Kint fénytől áznék, dobolás helyett csörgőt

2018.03.17.
Tejszínű emlék

Tejszínű emlék Kormos köldök, kölök-kor halványul, porrá válik csontok között. Ezüst erdőben tejszínű lombkoronákról, puha kövek hullanak. Fák hallanak. Ágakról

2018.02.17.
Mondolatok

Mondolatok Távoli tájak viszontlátottként köszöntve magukhoz ragadnak. Négy ősanya varja sebeinket, három szín köntösük alá rejtezünk. Leomlott kövek helyén, csontokból

2017.11.19.
Reg’ egy látófáról

Reg’ egy látófáról Látófán révedni: semmibe tévedni a mindenség alatt. Alatta, vagy mögött, arrébb rögöt lökött, csodájára járva. Árva ki

2017.11.08.
Eszmélés

Eszmélés Óriás hazugság árnyékánál hűsölünk. Lombok alján tört fény remeg. Milliónyi apró szemhéj a pislákoló levelek. Váratlan kegyelem: csiklandozó sugár

2017.08.17.
Váratlan igézés

Váratlan igézés Éhszáj, méhszáj, rozsdafarkú-háj! Éhszáj, méhszáj, rozsdafarkú-máj! Göncöl-küllőn csimpaszkodtunk, hol átfordul a tér. Csillagsarkán talpunk alatt ott is lüktet

2017.07.12.
Kőarcok

Kőarcok Hajdanán ősöket faragó vésők csengtek. Emlékezők hajoltak fényes kőarcok előtt. Fohászaikat eső mosta,   kőarcuk mohával benőtt. A kurgánok felett

2017.06.23.
Út a szellemházhoz

Út a szellemházhoz Minden út a szellemházhoz vezet. Minden lépés: szellemtánc. Noszogatnak füstkezek: még hét mérföld! Csizmámon rejtjelek. Az első

2017.05.04.
Én határai

Én határai Mikor elmúlik vágyból a hajlam szétválasztani: sötétből a fényt, ősből az újat, Napból a Holdat, jóból a szépet,

2017.04.24.
Csontokból rakott világ / Ima

Csontokból rakott világ / Ima Világom csontokból rakatott. Mert, a világ csontokból rakatott. Égtejem, én vérem. Szaladj a fák közé!

2017.02.07.
E mesét álmodni

E mesét álmodni Súlya van az illanó pillanatoknak. Öröklétre kacsintó szemekben kócsagpehely. Rám várt, szívednél lejjebb a királyi kehely: Valakire,

2016.11.16.
A végtelent megérintő ember új eonjának imaginációja

A végtelent megérintő ember új eonjának imaginációja: Gyógyító igét szólni s lelket lehelni szürke testekbe. Tűzpillangót varázsolni űr-mély, fekete szemekbe.

2016.10.12.
Üző

Üző Egy másik álomban a levelek felfelé hullanak, és lefele tág az ég. Összegyűrődő papírzsákokat hallani, avarropogást. Hold-szálltakor, reggeltől reggelig

2016.10.05.
Göncölhajtók

Göncölhajtók Hajtják hajtják a Göncölt, a nagy szekeret, kik éltek már fekete, álmatlan teleket. Csillaghéjas tej-paláston utazók, kóbor gyermeklelkek loholnak

2016.09.01.
Éji kérdés

Éji kérdés Megkérdem az éj női árnyait: van-e a romláson túl valami? Egy érezhető, fából kisarjadt kapaszkodó?! Válaszra várva: Fakérgek

2016.08.08.
Jelképpé válva: Németh László Fritz-nek ajánlva!

Jelképpé válva (Németh László Fritz-nek ajánlva!) Három kő szemünk a látóhatárra mered. Nap bukik alá az égen. Szokatlan zamata van az elmúlásnak.

2016.07.22.
Napi hátramaradt feladatok

Napi hátramaradt feladatok: 1. Nagy kanállal merni a mindenségből. 2. Két kézzel inni a fodrozódó csillagvízből. 3. Hálából vizet csurgatni

2016.07.03.
Az álom irányíthatóságáról

  “Az álom nem irányíthatatlan, ha egy sodró folyón feküdve, kavargó csillám-habok közt, láthatatlan karmazsinvörös fonalakkal kötöd össze magadban a

2016.05.15.
Ezüst-arany avatással

Ezüst – arany avatással Végre felavattam az ezüst-arany szobát, a hálóm lett ezüst, a nappalim arany. A színek azóta más

2016.05.05.
Kifordult Világ Igricei

Kifordult Világ Igricei Csalfa dalokkal lármáznak igricek, a kopott ujjú, izzadt nyenyerések. Agyagsípokon szuszognak s hamis körtemuzsikán a bágyadt, viaszos

2016.03.10.
Éhes szellemek elűzésének regéje

Éhes szellemek elűzésének regéje Éhes szellemek lakomáztak gyenge testemből. E torhoz méltó lábszárcsontsípon zengtek győzelmi dalt. Vérem gránátalmabor, foly elmúlt

2015.12.02.
Haiku #1

  Egy érző ember siratja a világot: tán tud valamit.   K.V. 2015.10.03

2015.10.03.
Világfáról letekintő

Világfáról letekintő,   minden-tudástól túlcsordult öreg szellem fürkész nézhetetlent. Áttetsző, tiszta rés. Az agg ledob egy hírvivőt: egy árnypostás károgót.

2015.09.01.
Egy pillanatnyi virág textúrája

Egy pillanatnyi virág textúrája Megrémisztett ez a könnyed bomlás, amint megláttam egy elhulló szirom szövedékét. Feléje fordítottam tenyerem a rács

2014.09.29.
Hívás

Hívás Éjszak. Érzem felém fúj. Belém búj rég-jeges vágy. Sarkcsillag. Álomban vándorolok. Innen amoda. Mezítelen húsom hókristállyal fedném s éber

2014.08.28.
Ereszkedem

Ereszkedem Szétmállott csillagfény tekint vissza rám a feneketlen kút mélyéről. Szófüzért dob le kötélként a nagy Szellem, hogy azon kapaszkodva,

2014.08.10.
Nem az lettem

Nem az lettem Nem mélyül a lágy arc. Harmat ül az ágon. Másnapra elfeledem e halandó merülést. Hajadat levágom. Nem

2014.05.12.
Csendkirály

Csendkirály Lángtengeren utazó tutajos ér partot, hol csendkirály honol. Ott ül a ragyogó kövekkel kirakott némaságpalástban, királykék belső templomában. Látja

2011.03.12.
2015 (c) Kobza Vajk - Minden jog fenntartva