Félrevert harang
by on december 14, 2021 in Írás és Jel
Félrevert harang a szív,
Mereszti szemét, révedezve les. 
Édesanyám súlytalan, testét
elereszti, átlépi e világ
fájlaló honát. 
Gyötrődés nélkül,
végső áramlásként suhan
hajnali szent folyó felett.
Látás mélyül. Bíbor köd,
lepel mindenen ‘mi fáj.
Madár kémlel víz felett:
első sugár ősz hajába kap
s a tájban, ott a hosszú házban
pap vergődik váltólázban.
Híveknek őrzi, sziszegi
elfeledett mondókájukat.
Másnap Luca-székről,
mossa szájukat.
Kínja egy haldokló világ kínja is.
A Remete-barlang tömve mérges kenyérrel.
Bennük ezer éves istenek ocsúdnak
álomtollas, Nap felé fordított, 
kérges tenyérrel.
2021.12.14 K.V.
2015 (c) Kobza Vajk - Minden jog fenntartva