Posts tagged under költemény
Ostrom

Ostrom Merengő apaság homlokáról az elszántság földre hull s gyökeret ereszt. Bevehetetlen vár? Azok vagyunk. Éjjel-Nappal ostromoltok mégis, lankadó lélegzetünk

2019.10.07.
Egy megkerült korona őrének tanácsa

Egy megkerült korona őrének tanácsa Aranyszín fák ágai hasítják nyílásra a sötét járatok hasát. Látod? Két Hold az égen! A

2019.07.24.
Ima a lélek elhagyott részeihez

Ima a lélek elhagyott részeihez Látod-e, hogy gyengíti lelkem a város?! Fogyó holdként zsugorodik, miképp féreg rág a botban. Ágon

2019.05.28.
Kivágom

Kivágom Fürkészem őrület-tépte arcod, amint fújod a kádat penészölővel! Az ágyunkon heverve látom: a sarkon sietve befordulsz míg három vénasszony

2019.05.11.
Elmúltaknak

Elmúltaknak Istenek kardjaiként a zsíros földből agancsok merednek. Égnek. Sírás hallatszik csontokból: kozmosz porának nedve. Harmincnégy évnyi álmom értelme van

2019.01.18.
Töredékek

Töredékek Piros még a var körül. Valaki ágyat vet, tükröt törül, iszkoló szellem felett. Űr. Egy égő fénygolyó: minden nap

2018.09.17.
Nevesincs erő

Nevesincs erő Űr setétjén át számolatlan esztendeje fénnyel itat egy nevesincs erő. Idő az ereklye. Lángnyelvként kavarogtunk e tüzes sárgolyóra.

2018.07.23.
Éj-ladik

Éj-ladik Szemed mögé sodródott a volt dolgokkal teli csónak. Történelmen kívüli időt jósolnak fagyott pálmák. Suhanó fahajóban tenger-üledék, hűs verejték.

2018.06.12.
Tejúton érkező lélmadarak

Tejúton érkező lélmadarak Vérző köldökök, napasszony tején csüngők. Tej-ligetek, bő tömlők ragyognak setét, kopár hold mögött. Látóhatár nélkül, csendpalástot szövő

2018.05.17.
Kútlélek

Kútlélek Kútlélek: forrás zubog föl. Napnyalábot kajtat a sötét lombú, késő hajnali rengeteg. Nem tudja, pislákol-e piros virág, parázs hamu

2018.05.06.
Tótágast!

Tótágast! Csontokat számolok, hátha van fölös mit odaadhatok. Nem-tudásom is elosztanám. Tótágasból vissza- húznám. Kint fénytől áznék, dobolás helyett csörgőt

2018.03.17.
Éhes szellemek elűzésének regéje

Éhes szellemek elűzésének regéje Éhes szellemek lakomáztak gyenge testemből. E torhoz méltó lábszárcsontsípon zengtek győzelmi dalt. Vérem gránátalmabor, foly elmúlt

2015.12.02.
2015 (c) Kobza Vajk - Minden jog fenntartva