Posts tagged under költemény
(cím nélkül) II.

(cím nélkül) II. Márvány az arc és falikút, hol az emlék végigcsorog s amit váratlan felperzsel egy égre akasztott korong.

2021.10.02.
Vétek

Vétek Ha kiabálsz s kiabálok látni kell: se te, se én nem vagyunk. Sehol. Vétkes szavaink kipárnázott pokol, mit kényelemből

2021.09.22.
Múltra tekintve

Múltra tekintve Kint egy neonlámpa vált pirosról kékre, aszfalton szarvas kopog, kínt bőg az égre. Szétfröccsen az éj megkenve a

2021.09.09.
Egy afgán lány húrjain

Egy afgán lány húrjain A festményről homok pereg. Hegyek arca torzul. Sziklába vájt nevek tűnnek el. Tajtékzó szemcsék súgnak körbe

2021.09.02.
Idők ezek?

Idők ezek? Sós-bűzlő szelek süvítenek. Miféle idők ezek? A napraforgó tövestül kifordul s a világ is. Nincs másom most csak

2021.08.18.
(cím nélkül)

(cím nélkül) Ránk roppanó, szakadó hegyek. Megtört égi jelenségek közé rohan a hallgatás s látom, ahogy zaklatottság gyökerez e véges

2021.07.12.
Irgalmat a valósnak!

Irgalmat a valósnak! Látod világunk? Mint földi férgek riadása. Egy megkövezett egér feje, zúdul a jaj, az ismeretlen az ismerősbe

2021.04.25.
Aranyló köntösben

Aranyló köntösben Neve kínozta majd elhagyta azt. Fiamnak nem hagyok ily örökséget! – rebegte, s kiköpte a gyökérmérget. Serdülő volt,

2021.03.21.
A lovagkirály

A lovagkirály Egy nejlon faágra akadva táncol az éj levesében. Járda felett kapkod semmibe ízülete, mint a görcs. A messziről

2021.02.14.
Álom hava

Álom hava A határban szénfekete ágak, kibuggyant naspolyák, egy állat lázasan döhög. Talpam alatt pattannak a görcsök, roppannak a jégre,

2021.01.05.
Befagyott időnk

Befagyott időnk Ruba Szilvi (1972-2019) barátom emlékére Van, aki nem tud temetni. Kopjafának dőlök, fehér tollad vörösen hever avar alatt.

2020.12.24.
Réveteg emlék

Réveteg emlék Nézd! Megbabonáz a kép. Távoli harangok az űrben: két bolygó fejünk felett rögvest összekoccan. Lásd, csukódik a szemem!

2020.12.22.
Jelek nélkül?

‎‎Jelek nélkül Izzó kövek felett zokogunk, mint egy elfeledett isten; ki magára sem ismer. A szent folyónk apad, zavaros. Egy

2020.06.23.
Ostrom

Ostrom Arcomon apaság verejtéke csordul, talajra hull.  Magukba isszák föld-erek,  e megnyílt, szent sebzett terek. Várnak ősfalaim. Erőd vagyok? Pedig

2019.10.07.
Egy megkerült korona őrének tanácsa

Egy megkerült koronaőr históriája Aranyszín fák ágai nyílásra hasították világunk hasát. Valamikor két hold volt az égen! A zöld ég

2019.07.24.
Ima a lélek elhagyott részeihez

Ima a lélek elhagyott részeihez Látjátok-e, miképp szorítja lelkem a város?! Fogyó holdként zsugorodik, ahogy féreg rág a botban, ágon

2019.05.28.
Kivágom

Kivágom Fürkészem őrület-tépte arcod, amint fújod a kádat penészölővel. A kanapén heverve látom: a sarkon sietve befordulsz míg három vénasszony

2019.05.11.
Elmúltaknak

Elmúltaknak Isten kardjaként a gyomos földből agancs mered égnek. Sírás szüremlik a csontból, kozmosz porának nedve. Ezer évnyi álom értelme

2019.01.18.
Töredékek

Töredékek Piros még a var körül. Valaki ágyat vet, tükröt törül, iszkoló szellem felett. Űr. Egy égő fénygolyó: minden nap

2018.09.17.
Nevesincs erő

Nevesincs erő Számtalan ideje az űrön át fénnyel itat egy nevesincs erő. Lángnyelvként hasadtunk e tüzes sárgolyóra. Akkor éreztelek  s

2018.07.23.
Éj-ladik

Éj-ladik Szemed mögé sodródott a volt dolgokkal teli csónak. Történelmen kívüli időt jósolnak fagyott pálmák. Suhanó fahajóban tenger-üledék, hűs verejték.

2018.06.12.
Tejúton érkező lélmadarak

Tejúton érkező lélmadarak Vérző köldökök, napasszony tején csüngők. Tej-ligetek, bő tömlők ragyognak setét, kopár hold mögött. Látóhatár nélkül, csendpalástot szövő

2018.05.17.
Kútlélek

Kútlélek Kútlélek. Zubogás. Napnyalábot kajtat a sötét lombú, késő hajnali rengeteg. Nem tudja, pislákol-e piros virág, parázs hamu alatt? Nem

2018.05.06.
Tótágast!

Tótágast! Csontokat számolok, hátha van fölös mit odaadhatok. Nem-tudásom is elosztanám. Tótágasból vissza- húznám. Kint fénytől áznék, dobolás helyett csörgőt

2018.03.17.
Éhes szellemek elűzésének regéje

Éhes szellemek elűzésének regéje Éhes szellemek lakomáztak gyenge testemből. E torhoz méltó lábszárcsont sípon zengtek győzelmi dalt. Vérem folyik elmúlt

2015.12.02.
Árny pattant

Árny pattant Feigli Gábor emlékére! Legutoljára mikor árny pattant, életre kelt a halhatatlan. Mégse adtál nevet az idődnek. Dagadó holdnál

2004.08.31.
Törött szárnnyal

Törött szárnnyal (Feigli Gábornak ajánlva!) Törött szárnnyal születtél s látni lassan forradó sebeket, húsban forgató gyógyító ecseted. Csupán a szív

2004.08.31.
Sólyomnak ágya

Sólyomnak ágya Égi hajó ringatta álmaim, a sólyom ágya ismerte csupán vágyaim. A fekvő elmerült a barlang világában, s nem

2004.08.31.
Az ősasszony

Az ősasszony Száraz, fagyott földre hintett magként húzott ölébe ősasszony. Tószemében a világ teljessége tükrözött örvényt s szekereken rést lesve

2004.08.31.
2015 (c) Kobza Vajk - Minden jog fenntartva