Magvetéskor
by on március 15, 2022 in Írás és Jel
Magvetéskor
Csontszín holdas éjjel
üköktől öröklött kéjjel szügyemben,
dacolok hiába s mezítlen.
Égi jegy utasít rendre
s kedvesen szól oszlopomra:
mától tengerként révedj
kicsapongó habodra!
Rang volnék mulandó terekben?
Nehézfém, gyulladás az erekben?
Kimondanom hát ami igaz
különben elragad.
Ez itt csupa kosz,
minden csupa vér!
Csak imám, e piros tojásnyi,
mint múló rész az egészhez,
ha fér.
2022.03.15 K.V.
2015 (c) Kobza Vajk - Minden jog fenntartva