Vétek
Vétek
Ha kiabálsz s kiabálok:
se te, se én nem vagyunk.
Vétkesek kipárnázott szavaink: pokol,
mit kényelemből egymás után hajítunk
s amiket még érkezésük előtt megbánunk.
Véres torkúak falaink.
Csak egy széjjel vetés, egy rothadás, még egy szitokszó
s holnap hangyák tisztogatják csontjaink.