Tovahengergetett sorsunk
A sérült, hajlott, rozsdázó ágak nem halott tárgyak!
Miképpen fa-nyelv vesztett, riadt, méla entitások
állunk a felszakadt, cserzett ég bőre előtt
e lángoló őskorong alatt.
Szétkáprázó sugarak,
a kozmosz villanyoszlopai,
mint akupunktúrás tűrengeteg
száguldanak felénk.
Szusz-nyomorítók immár
e hitvány, hústól ólmos,
sápatag, kopott csontjaink.
Merre világlik hát jószerével
s láthatjuk összegubózott,
tovahengergetett sorsunk?
Mely egyenes bök végül
e girbegurba végtelenre
s vezet el az alvó pálosok
rejtett titkaiig?
2025.04.18 K.V.