Szent madárként suhanj! A birodalom szétszakad. Rozsdás csúcsok elnyúlt árnyat vetnek és kinyújtják vérző lábaikat a tűzköpőkre. Vaj’ kik rejtették

Feledés Faragni? Hiábavaló! Megkövült. Szobroztunk eleget, vesztegeltünk. Hogy tán holnap jobb, porózusabb lesz. A hézagon egyszer csak befolyik. Valami… Ázott

Mint hajdanvolt királyokat megszolgált lant kísérteteként lebeg az ina-szakadt, megpattant lélekhúr. Szentélyek, kőoszlopok mind amerre tér. Nem fog rajtuk már

Ó Hildegard! Tenyéren figyelem a vonalat, hol megeredt a sors: keresztet cipelve az örökkön ragyogó felé bukó nappal. A gondolatok

Távol Thébától Mezítlen kullogás sötétedő zenit alatt. Öltöztet a zaklatott gondolat: idegen textúrát hord ez évszázad. Káprázat csorog belső íriszünk

A kilátástalanság jelei Fiam láztól égő arcvonásai alkotnak vonatsínekből jeleket. A kilátástalanság jelei ezek, ott zakatol Szaturnusz, fütyülve jajdul Vénusz,

Elsuttogom a méheknek Égbe temetkeztem óhajommal: nyíljon meg a Föld kapuja! …szájtátva kiharapott onnan, miként az űrből felizzó kő. Zuhanásba

Nappal is látni a csillagokat Réges rég szorít e gáton kívüli születés. A félbeszakadt vajúdás múlt időben dagad. Pördülök, fordulok

Ó, de gyönyörűen égsz bent te por! ,,Most, hogy bevettem a Cataflamot tompul az ábra. Jött valaki, ki lealkudta az

Annanna 3. Újra lobog kakastaréj, tüzes here, szűköl a szív. Rám nehezült éj, varázslatos szégyen. Felmarkolt vágy homokját, e milliárdnyi